Úgy fest, a kormánynak nem jó üzlet az állatvédelem – pedig a jelenlegi állapot tarthatatlan

Sajnos nap mint nap szembesülünk valamilyen szörnyű állatkínzásról szóló esetről. Az állatkínzás rendkívül sokrétű. Elkövetik szépségipari termékeket gyártó cégek, haszonállataikat kegyetlen körülmények között tartó gazdák, illetve a házi és kóbor állatokra vadászó brutális állatkínzók. De hol a kegyetlenség vége? Mi kell még ahhoz, hogy a kormány lépjen az ügyben?

Sajnos nem úgy tűnik, hogy csökkenne a brutális állatkínzások száma

Az elmúlt években számtalan olyan állatkínzásról hallhattunk és olvashattunk, amelyek szó szerint megrettentették a közvéleményt. Zsákban az út szélén hagyott kiskutyák, szörnyű körülmények között tartott haszonállatok, állatkísérletek és megmérgezett házi állatok. Akadt azonban két olyan eset, amelyek egyaránt közfelháborodást keltettek, nemcsak az állatvédők, hanem a magyar lakosság nagy részének körében. Ezek az megnyúzott macska, illetve a felgyújtott sün esetei.

Utóbbi eset azért nevezhető kivételesnek, mert bár a különös kegyetlenséggel elkövetett bűntett sajnos mindkét esetben a kínzást elszenvedő állatok lassú és fájdalmas halálához vezetett, jelenleg úgy tűnik, hogy a sünt felgyújtó állatkínzó megkapja méltó büntetését, a macskát megkínzó bűnösök azonban kicsúsztak a törvény kezei közül.

Mit tehetünk, ha szenvedő állatot látunk?

Az állatkínzás bűncselekmény. A törvény szerint a gerinces állatok indokolatlan bántalmazását, illetve az állat egészségkárosodását vagy pusztulását okozó bánásmódot értünk. Ha szenvedő állatot látsz, vagy éppen egy állatkínzás szemtanúja vagy, a nap 24 órájában hívhatod az állatvédő szervezeteket, illetve a rendőrséghez vagy a helyi önkormányzathoz is fordulhatsz.

Nagyon fontos, hogy valóban azonnal jelentsük az állatkínzást, mert így egyfelől nagyobb esély van az állat megmentésére, valamint a bűnösök felelősségre vonása nagyobb eséllyel történhet meg.

Börtönt az állatkínzóknak

Égető szükség lenne az állatvédelmi törvények szigorítására. Erre egyébként a számos polgári kezdeményezés mellett számtalan politikus is törekszik, egyelőre azonban kevés sikerrel. A Jobbik mellett az MSZP is rendre kérdőre vonja a kormánypártot, a Fidesz egyelőre azonban nem foglalkozik érdemben a kérdéssel. A Jobbik konkrétan három alkalommal nyújtott be törvénymódosító javaslatot, amelyet a kormány eddig rendre lesöpört.

Pedig a magyar lakosság részéről egyértelmű igény mutatkozik az állatvédelmi törvények szigorítására. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy tavaly nyáron futballszurkolók és állatvédők együtt tüntettek azért, hogy az állatoknak is legyenek jogaik, az állatkínzók pedig tényleges büntetéssel feleljenek tetteikért.

Az ügy érdekében polgári kezdeményezés is indult, amely célja az volt, hogy azok számára, akik gerinces állatot kínoznak meg vagy pusztítanak el, a büntetési tétel alsó határa 1 év legyen, valamint az illetőt 5 évre tiltsák el az állattartástól.

A kezdeményezés kiötlőjét, Révai Ildikót állítólag több fenyegetés is érte, és folyamatosan arra késztették, hogy hagyjon fel az aláírásgyűjtéssel. A Facebookon kommentek és üzenetek formájában még Ildikó 8 éves lányát is megfenyegették. A helyzet tehát valóban hihetetlen, és egyelőre nem látni, hogyan lehetne változtatni rajta. Az aláírásgyűjtést így végül leállították, a körülményekről bővebben a kezdeményezés honlapján olvashatunk.

Miért nem történik semmilyen előrelépés az állatvédelem területén?

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt években érdemi előrelépés nem történt az állatvédelmi törvények szigorításának érdekében, sőt a lakossági kezdeményezéseket is elnyomták. De vajon miért lehet ez?

A kutyabajok blog 13+1 okra vezeti vissza ezt a jelenséget. Szerintük a következő okok miatt nem változik semmi:

  • Finanszírozási problémák – az állatvédő szervezetek részére nem állnak rendelkezésre állami források, csak a civilekben bízhatnak
  • Racionális gondolkodás hiánya – az állatvédelem szélsőséges érzelmeket mozgat meg, sok az általánosítás, így nehéz kezelni a problémát
  • Tudás hiánya – nem mindenki rendelkezik a véghezvitelhez szükséges tudással
  • Prevenció hiánya – az állatvédelemnek nem a mentésekről, hanem főként a kínzások megelőzéséről kéne szólnia
  • Menedzsment hiánya – a civilszervezetek vezetése ugyanolyan, mint a cégvezetés, nem elég az állatvédelemhez érteni, cégvezetésben is jártasnak kell lennünk
  • Joghézagok – rengeteg hiányosságra kéne megoldást találnia a jognak, hogy előrelépés történjen
  • Jog ismeretének hiánya – sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogi lépéseket tehetnek vagy kell tenniük, ezért sok esetben elmaradnak a szankciók is
  • Konfliktusok kezelése – az állatvédőknek nem szabadna egymás ellen szítaniuk a tüzet, mégis sok esetben ez történik
  • Állatvédelem az új szexi – az állatvédelem divat lett, a divatból tett cselekedetek pedig rendkívül károsak tudnak lenni
  • Online állatvédelem – az online állatvédők nagy része nem végez érdemi munkát, nem segíti az ügyet
  • Kutyatartás kultúrája – egyre többen szeretnének kutyát tartani, a kutyatartás feltételeivel, szabályaival és normáival azonban nincs mindenki tisztában
  • Le nem vezetett frusztráció – a folyamatos ellenállással és eredménytelenséggel találkozó állatvédők nagy része végül apátiába, frusztráltságba és totális kiégésbe jut
  • Statisztikák hiánya – önmagukban a statisztikák nem segítenek, viszont a tendenciák ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy változtatni tudjunk
  • Összetartás hiánya – fontos lenne, hogy az állatvédők összetartsanak, meg kell szüntetni a széthúzást

Elég az üres szavakból

Az igény egyértelmű, mindannyian az állatvédelmi törvények szigorítását szeretnénk, a kérdés már csak az, ez eljut-e a döntéshozókhoz, és végre komolyan veszik-e a problémát? Persze kormányzati ígéretekkel már tele van a padlás, ezek azonban inkább azért születnek, hogy befogják az elégedetlenkedő aktivisták és felszólalók száját, nem pedig azért, hogy valóban jogokat teremtsenek az állatok számára.

Egyszerűen tarthatatlan az az állapot, hogy egy magát civilizált közösségnek gondoló embercsoport garázdálkodni hagyja az állatkínzókat. Véleményünk szerint, aki szemet huny az erőszak felett – legyen az emberrel vagy állattal szemben elkövetett erőszak -, bűnös, hiszen “vétkesek közt cinkos aki néma”.

Tetszett a cikk? Kérjük, értékeld!

4.7/5 49 értékelés
49 értékelésX
Very bad! Dehogy is! Középszerű Egyet értek! Nagyszerű!
2% 0% 6.1% 10.2% 81.6%
2018-02-09T17:28:50+00:00